A kispályás labdarúgás játékszabályai 2020/2021. - Tartalomjegyzék

  • PDF
Cikk tartalomjegyzék
A kispályás labdarúgás játékszabályai 2020/2021.
Tartalomjegyzék
Összes oldal

 

Tartalomjegyzék:

Oldal                   Szabály

3                           1 – A játéktér

4                           2 – A labda

5                           3 – A játékosok száma

8                           4 – A játékosok felszerelése

10                         5 – A játékvezető

15                         6 – A mérkőzés időtartama

16                         7 – A játék kezdete és újraindítása

17                         8 – A labda játékban és játékon kívül

18                         9 – A gól

28                         10 – Szabálytalanságok és sportszerűtlenségek

28                         11 – Szabadrúgások

31                         12 – A büntetőrúgás

33                         13 – A bedobás, oldalberúgás

35                         14 – A kirúgás

36                         15 – A szögletrúgás

Készült a FIFA és az International Football Association Board 2013. évi szabálykönyve alapján – igazodva a kispályás labdarúgás helyi sajátosságaihoz.

Összeállította:

Korsós Attila

1. szabály – A játéktér

A játéktér borítása és felülete

A versenyszabályoknak megfelelően természetes és mesterséges borításon is lehet mérkőzéseket játszani, amely lehet műfű, műanyag, parketta, beton, vagy aszfalt.

A felületének simának, egyenletesnek kell lennie.

A játéktér jelölései

A játéktérnek téglalapalakúnak kell lennie, azt vonalak jelölik. Ezek a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. A két hosszabb határoló vonalat oldalvonalnak, a két rövidebb vonalat kapuvonalnak nevezzük. A játékteret két térfélre osztja a felezővonal, amely a két oldalvonal felezőpontját köti össze.

A felezővonal felezőpontjában van a kezdőpont.

A sarokponttól mért 5 m-es távolság megjelölhető a kapuvonalra és az oldalvonalra merőlegesen, a játéktéren kívül. Ezek a jelek a szögletrúgás elvégzése esetén biztosítják, hogy a védő játékosok erre a távolságra vonuljanak vissza.

Méretek

Az oldalvonal hosszának nagyobbnak kell lennie a kapuvonal hosszánál.

Hosszúság (oldalvonal): legalább 38 m legfeljebb 42 m

Szélesség (kapuvonal): legalább 18 m legfeljebb 22 m

Minden vonalnak egyforma szélesnek kell lenni, és ez a szélesség legfeljebb 12 cm lehet.

A büntetőterület

A kapufák külső élétől mérve, egy 6 m sugarú körívet kell húzni a játéktérre befelé, a kapufák magasságáig. Ezeket a köríveket egy 3,16 m hosszúságú, a kapuvonallal párhuzamos egyenessel kell összekötni. A köríveket lehet helyettesíteni egyenes vonalakkal úgy, hogy a kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell húzni 6 mre mindkét kapufa belsejétől. Ezek a vonalak 6 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre, és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve.

A büntetőpont

Mindkét kapufától egyenlő távolságra (a kapufák távolságának felezőpontjában) a kapuvonaltól 7 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni kapuvonalra merőlegesen (ez lehet egy legfeljebb 30 cm hosszúságú vízszintes vonal, vagy egy legfeljebb 22 cm átmérőjű kör). Ez a büntetőpont.

Cserezóna

A kispadok felőli oldalvonalra merőlegesen, a felezővonaltól mindkét irányban 3 méter távolságra két, egyenként 80 centiméteres vonalat kell húzni (40 cm a pályán belül, 40 cm a pályán kívül).

Helyi infrastrukturális sajátosságok figyelembe vételével a mérkőzés előtt a játékvezető a csapatvezetőkkel egyeztetve a cserezónát ettől eltérően is kijelölheti.

A kapu

Mindkét kapuvonal közepén egy kaput kell elhelyezni. A kapuk két függőleges kapufából állnak, amelyek a sarokponttól egyenlő távolságra vannak, és egy vízszintes keresztléccel vannak összekötve. A kapufáknak és a keresztlécnek fából, fémből vagy más engedélyezett anyagból kell készülniük. A kapufáknak és a keresztlécnek négyzet, téglalap, kör vagy ellipszis alakúnak kell lenni, és nem veszélyeztetheti a játékosokat. A kapufák közötti távolság 3 m, a keresztléc alsó éle 2 m-re van a földtől.

Ha a kapufa négyzet alakú, az oldalaknak a kapuvonallal kell párhuzamosnak vagy arra merőlegesnek lenniük. A keresztléc oldalainak a játéktér síkjával párhuzamosnak, vagy arra merőlegesnek kell lenniük.

Ha a kapufa ellipszis alakú, a hosszabb tengelynek a kapuvonalra kell merőlegesnek lennie. A keresztléc leghosszabb tengelyének a játéktér síkjával párhuzamosnak kell lennie.

Ha a kapufa téglalap alakú, a leghosszabb oldalának a kapuvonalra kell merőlegesnek lennie. A keresztléc leghosszabb oldalának a játéktér síkjával párhuzamosnak kell lennie.

A két kapufa és a keresztléc egyforma szélességű és vastagságú, ami legfeljebb 12 cm. A kapuvonalnak kapufákkal és a keresztléccel azonos szélességűnek kell lenni. Hálók rögzíthetők a kapukhoz és a kapu mögött a földhöz, megfelelően kifeszítve, úgy hogy ne zavarja a kapust.

Biztonság

A kapukat biztonságosan kell a talajhoz rögzíteni. Hordozható kapuk csak akkor használhatók, ha eleget tesznek ennek a követelménynek is.

International Board döntvényei:

1. döntvény:

Csak az 1. szabályban engedett vonalakkal lehet a játékteret jelölni.

Ahol mesterséges borítást alkalmaznak, ott egyéb vonalak is megengedettek feltéve, hogy eltérő színűek és tisztán megkülönböztethetőek a labdarúgásnál használtaktól.

2. szabály - A labda

Tulajdonságok és méretek

A labda

  • gömbölyű
  • bőrből vagy más alkalmas anyagból készült
  • a kerülete 70 cm-nél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb
  • a mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál
  • a benne levő levegőnyomás (tengerszinten) 0,6-1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm3) között van.

Az alkalmatlanná vált labda helyettesítése

Ha a labda a mérkőzés folyamán kipukkad, vagy alkalmatlanná válik:

  • a játékot meg kell szakítani
  • a játékot a cserelabda leejtésével kell folytatni azon a helyen, ahol az előző labda alkalmatlanná vált. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a cserelabdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol az eredeti labda a játék megszakításakor volt.

Ha a labda büntetőrúgás vagy a büntetőpontról végzett rúgások folyamán, amint előre mozog és mielőtt bármely játékos, a keresztléc vagy a kapufa érintette volna, kipukkad, vagy alkalmatlanná válik:

  • a büntetőrúgást meg kell ismételni.

Ha a labda akkor pukkad ki, vagy válik alkalmatlanná, amikor nincs játékban, kezdőrúgásnál, szögletrúgásnál, szabadrúgásnál, büntetőrúgásnál vagy bedobásnál:

  • a játékot ennek megfelelően kell folytatni.

A labdát a mérkőzés folyamán csak a játékvezető engedélyével lehet kicserélni.

3. szabály - A játékosok száma

A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 6-6 játékossal, ezek közül 1-1 a kapus.

A mérkőzés nem kezdhető el csapatonként 4 játékosnál kevesebbel.

A játékoscserék száma

Bajnoki mérkőzésen legfeljebb hat cserejátékos szerepeltethető.

A játékoscsere végrehajtása

Minden mérkőzésen a cserejátékosok nevét a mérkőzés előtt meg kell adni a játékvezetőnek. Azok a cserejátékosok, akiknek a neveit kezdésig nem adják le a játékvezetőnek, nem vehetnek részt a mérkőzésen.

Egy játékos cserejátékossal történő helyettesítéséhez a következő feltételek

kellenek:

  • cserék korlátlan mennyiségben hajthatók végre egy-egy mérkőzésen.
  • a cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos elhagytaa játékteret
  • a cserejátékos csak a cserezónában léphet a játéktérre a mérkőzés bármely szakaszában
  • lecserélt játékosnak a cserezónán keresztül kell elhagynia a játékteret
  • a játékoscsere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre
  • e pillanattól kezdve a cserejátékos a játékban résztvevő játékossá válik, az a játékos, akit lecseréltek - cserejátékos lesz
  • a lecserélt játékos a továbbiakban is részt vehet a mérkőzésen
  • minden cserejátékos a játékvezető döntési jogkörébe tartozik, akár részt vesz a játékban, akár nem.

A kapus cseréje

Bármely más játékos helyet cserélhet a kapussal, feltéve, hogy:

  • a cserét annak megtörténte előtt bejelentik a játékvezetőnek
  • a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék.

Szabálysértések és büntetések

Ha egy cserejátékos a játékvezető engedélye nélkül a játéktérre lép, illetve a cserejátékos belép a játéktérre mielőtt a lecserélendő játékos elhagyná a játékteret, továbbá a cserejátékos nem a cserezónában lép be és a lecserélendő játékos (sérülés esetét kivéve) nem a cserezónában megy le:

  • a játékvezető megállítja a játékot (bár nem azonnal, ha cserejátékos vagy a lecserélt játékos nem avatkozik játékba)
  • a játékvezető sárga lappal figyelmezteti őt, és felszólítja a játéktér elhagyására – ekkor és hasonló esetekben az 5 perces kiállítás időtartamára a pályán lévő csapatlétszámot 1 fővel csökkenteni kell (a büntetés időtartamára kivont játékost a csapatvezető, vagy a csapatkapitány jelöli ki)
  • ha a játékvezető megállította a játékot, akkor a játék az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha egy játékos helyet cserél a kapussal, mielőtt a játékvezető erre engedélyt

adott volna:

  • a játékvezető engedi, hogy a játék folytatódjék
  • a játékvezető figyelmezteti a játékosokat, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül.

Ennek a szabálynak minden más megsértésekor:

  • a játékosokat figyelmeztetni kell
  • a mérkőzés az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Játékosok és cserejátékosok kiállítása

Az a játékos, akit a játékvezető a kezdőrúgás előtt kiállított, csak a benevezett cserejátékosok egyikével pótolható. Az a benevezett cserejátékos, akit a játékvezető akár a kezdőrúgás előtt, akár utána kiállít, nem pótolható.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Rendkívüli személyek a játéktéren

Külső személyek

Bárki, akit nem jelöltek az összeállításban játékosként, cserejátékosként vagy csapatvezetőként, külső személynek tekintendő, éppen úgy, mint a kiállított játékos.

Ha egy külső személy a játéktérre lép:

  • a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a külső személy nincs hatással a játékra)
  • a játékvezetőnek el kell távolíttatnia őt a játéktérről, és annak közvetlen környezetéből
  • ha a játékvezető megállítja a mérkőzést, akkor labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

Csapatvezetők

Az edző vagy más, a csapat összeállításban (a játékosok és cserejátékosok kivételével) felsorolt személyek tekintendők csapatvezetőnek.

Ha egy csapatvezető a játéktérre lép:

  • a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a csapatvezető nincs hatással a játékra, vagy előnyszabály alkalmazható)
  • a játékvezetőnek el kell távolíttatnia őt a játéktérről, és ha megbízhatatlan a viselkedése, akkor a játékvezetőnek ki kell utasítania a játéktérről, és annak közvetlen környezetéből
  • ha a játékvezető megállítja a mérkőzést, akkor labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

A játéktéren kívüli játékos

Ha egy játékos a játékvezető engedélyével elhagyja a játékteret, hogy rendbe hozza a nem megfelelő felszerelését, vagy ápoltassa sérülését vagy vérzését, vagy azért, mert véres a felszerelése, vagy bármely más okból, és visszatér a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül, akkor a játékvezetőnek

  • meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a játékos nincs hatással a játékra, vagy előnyszabály alkalmazható)
  • figyelmeztetnie kell a játékost engedély nélküli játéktérre lépésért
  • ha szükséges (pl. a 4. szabály megsértésekor) utasítania kell a játékost a játéktér elhagyására.

Ha a játékvezető megállítja a játékot: akkor a játéknak az ellenfél csapatának javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindulnia, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály – A szabadrúgás helye), ha más szabálysértés nem történt akkor a játéknak a 12. szabálynak megfelelően kell újraindulnia, ha a játékos megsérti a játékszabályokat.

Ha egy játékos véletlenül lépi át a játéktér határoló vonalainak egyikét, nem tekintendő úgy, hogy szabálysértést követett el. A játéktér elhagyása tekinthető a játékbeli mozgása részének.

Cserejátékos

Ha egy cserejátékos vagy lecserélt játékos a játéktérre lép engedély nélkül, akkor:

  • a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot (de nem azonnal, ha a játékos nincs hatással a játékra, vagy előnyszabály alkalmazható)
  • a játékvezetőnek sárga lappal figyelmeztetnie kell őt sportszerűtlen magatartásért a játékosnak el kell hagynia a játékteret.

Ha a játékvezető megállítja a játékot, akkor annak az ellenfél csapatának javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindulnia, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 13. szabály – A szabadrúgás helye).

Gól elérése, amikor rendkívüli személy van a játéktéren

Ha gólt értek el, és a játékvezető a játék újraindítása előtt észreveszi, hogy egy rendkívüli személy volt a játéktéren, amikor a gólt szerezték:

  • a játékvezetőnek érvénytelenítenie kell a gólt, ha

– a rendkívüli személy egy külső személy volt, és hatással volt a játékra

– a rendkívüli személy a gólt elérő csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa vagy csapatvezetője volt.

  • a játékvezetőnek meg kell ítélnie a gólt, ha

– a rendkívüli személy egy külső személy volt, és nem volt hatással a játékra

– a rendkívüli személy a gólt kapó csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa vagy csapatvezetője volt.

A játékosok minimális száma

Egy mérkőzést nem lehet ELKEZDENI, ha bármelyik csapatban kevesebb, mint 4 játékos van jelen.

Ha egy csapatnak a mérkőzés kezdését követően 4-nél kevesebb játékosa lesz, mert egy vagy több játékos szándékosan elhagyja a játékteret, akkor a játékvezetőnek nem kötelező megállítani a mérkőzést, alkalmazhat előnyszabályt.

Ilyen esetben, a játékvezetőnek nem szabad engedni a játékot folytatódni, miután a labda játékon kívülre került, ha egy csapatnak nincs legalább 4 játékosa.

4. szabály - A játékosok felszerelése

Biztonság

A játékos nem használhat olyan felszerelést, és nem viselhet semmi olyat, ami veszélyes önmagára vagy egy másik játékosra nézve (beleértve mindenfajta ékszert is).

Alapfelszerelés

A játékos kötelező alapfelszerelésének a következő különálló tételeket kell

tartalmaznia:

  • mez vagy ing ujjakkal
  • rövidnadrág
  • cipő (salak, terem, műfüves cipő használható)

Stoplis (gumis, éles) cipő használata nem megengedett

Sípcsontvédő használata nem kötelező, de ajánlott!

Színek

  • A két csapatnak egymásétól, a játékvezetőjétől eltérő színeket kell viselniük.
  • A kapusoknak a többi játékosétól, a játékvezetőjétől eltérő színeket kell viselniük.

Szabálysértések és büntetések

Ennek a szabálynak bármilyen megsértése esetén:

  • nem kell megállítani a játékot
  • a játékvezető utasítsa a vétkes játékost a játéktér elhagyására, felszerelésének rendbehozatalára
  • a játékos akkor hagyja el a játékteret, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül, hacsak addigra nem hozta rendbe a felszerelését
  • szerelése rendbehozatala céljából a játéktérről leküldött játékos helyett cserejátékos beállhat, de a játékvezető engedélye nélkül nem szabad visszajönnie
  • a játékvezető ellenőrzi, hogy a játékos felszerelése rendben van-e, mielőtt megengedi, hogy visszatérjen a játéktérre
  • a játékos csak akkor engedhető vissza a játéktérre, amikor a labda játékon kívül van.

Ha egy játékos, akinek e szabály megsértése miatt kellett elhagynia a játékteret, visszatér a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül, akkor figyelmeztetni kell.

A játék újraindítása

Ha a játékvezető figyelmeztetés céljából megállítja a játékot:

  • a mérkőzés az ellenfél csapata javára végrehajtott közvetett szabadrúgással folytatódik arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a játékvezető megállította a mérkőzést (lásd 13. szabály – A szabadrúgás helye).

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A játékosok nem szabad felfedniük az alsóruházatukat, mely jelmondatot vagy hirdetést mutat. A kötelező alapfelszerelésnek tilos bármilyen politikai, vallási vagy személyes nyilatkozatot tartalmaznia. Azt a játékost, aki meze levételével felfed jelmondatot vagy reklámot, a torna szervezőjének szankcionálni kell. Annak a játékosnak a csapatát, akinek a kötelezőalapfelszerelése bármilyen politikai, vallási vagy személyes jelmondatot vagy nyilatkozatot tartalmaz, a torna szervezőjének kell szankcionálnia.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Ha egy játékos véletlenül elveszti a lábbelijét, és közvetlenül ezután megjátssza a labdát és/vagy gólt ér el, akkor nem történt szabálysértés, és a gólt meg kell ítélni, mert a lábbelijét véletlenül veszítette el.

Ha a két kapus megegyező színű mezben van, és egyiknek sincs egy másik meze, hogy lecserélje, akkor a játékvezető engedje a játék megkezdését.

A kapusok viselhetnek melegítő alsót az alapfelszerelésük részeként.

Egyéb felszerelés

A játékos az alapfelszerelésén kívül viselhet más felszerelést is, feltéve, hogy az egyetlen célja, hogy fizikailag megvédje őt, és nem veszélyes rá vagy a többi játékosra.

Az öltözet vagy felszerelés minden darabját, ami nem alapfelszerelés, a játékvezetőnek meg kell vizsgálni, és meghatározni, hogy nem veszélyes-e. A modern védőeszközök, mint a fejvédő, arcmaszk, térd- és karvédő puha, könnyű, bélelt anyagból készültek így nem tekinthetők veszélyesnek, ezért engedélyezettek.

Az új technológiával készült sportszemüvegek sokkal biztonságosabbak a viselőjükre és a többi játékosra nézve is, a játékvezetőknek megértést kell tanúsítaniuk, amikor a használatot engedélyezik, különösen fiatal játékosok esetén.

Ha az öltözetnek vagy felszerelésnek egy darabját a mérkőzés kezdetén megvizsgálták, és nem ítélték veszélyesnek, és ez veszélyessé válik, vagy veszélyes módon használják a mérkőzés folyamán, akkor a használata tovább nem engedélyezhető.

A játékosok és/vagy a technikai személyzet között a rádió kommunikációs rendszer

nem engedélyezett.

Ékszerek

Minden fajta ékszer (nyakláncok, gyűrűk, karkötők, fülbevalók, bőr pántok, gumi pántok, stb.) szigorúan tiltott, és el kell távolítani. Nem engedélyezett ragasztószalag használata az ékszer elfedésére.

A játékvezetőknek is tilos ékszert viselni (kivéve az órát vagy hasonló szerkezetet, mellyel a mérkőzés idejét mérik).

Fegyelmezési szankciók

A játékosokat a mérkőzés kezdete előtt, a cserejátékosokat a játéktérre lépésük előtt kell ellenőrizni. Ha észlelik, hogy egy játékos nem engedélyezett öltözetet vagy ékszert visel a játék folyamán, akkor a játékvezetőnek

  • tájékoztatnia kell a játékost, hogy a kérdéses darabot el kell távolítania
  • utasítania kell a játékost a következő játékmegszakításkor a játéktér elhagyására, ha nem tud, vagy nem akar engedelmeskedni
  • sárga lappal figyelmeztetnie kell a játékost, ha ő makacsul visszautasítja az engedelmességet, vagy ha már korábban mondta neki, hogy a darabot távolítsa el, és felfedezi, hogy ismét viseli azt.

Ha a játékos sárga lapos figyelmeztetése céljából a játékot megszakítják, az ellenfél csapata javára kell közvetett szabadrúgást ítélni arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

5. szabály - A játékvezető

A játékvezető hatásköre

Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak.

Bajnoki mérkőzésekre második játékvezetőt lehet kijelölni, aki a játékvezetővel ellentétes oldalon működik. Jogai és kötelességei megegyeznek játékvezetővel.

Jogai és kötelezettsége

  • érvényt szerez a szabályoknak, és ahol ilyen van, a második játékvezetővel együttműködve vezeti a mérkőzést
  • biztosítja, hogy a mérkőzésen használt valamennyi labda megfeleljen a 2. szabály követelményeinek
  • biztosítja, hogy a játékosok felszerelése megfeleljen a 4. szabály követelményeinek
  • méri az időt, és feljegyzéseket készít a mérkőzésről
  • megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést, belátása szerint, a játékszabályok bármely megsértésekor
  • megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést bármely külső beavatkozás esetén
  • megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről. A sérült játékos csak a játék újraindítása után térhet vissza a játéktérre
  • engedi a mérkőzés folytatását, amíg a labda játékon kívülre nem kerül, ha véleménye szerint egy játékosnak csak enyhe sérülése van
  • gondoskodik arról, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van, elhagyja a játékteret. A játékos csak akkor térhet vissza, ha erre jelzést kapott a játékvezetőtől, akinek meg kell győződnie arról, hogy a vérzés elállt
  • továbbengedi a játékot, ha ebből annak a csapatnak származik előnye, amelyik ellen a szabálytalanságot elkövették, és bünteti az eredeti szabálytalanságot, ha a feltételezett előny nem valósul meg
  • ha egy játékos azonos időpontban egynél több szabálytalanságot követ el, akkor a súlyosabbat bünteti
  • fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálytalanságban vétkes játékosokkal szemben. A játékvezetőnek nem kötelező ezt azonnal megtennie, de akkor már kell, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül
  • fellép a nem megfelelő módon viselkedő csapatvezetőkkel szemben, és belátása szerint elküldheti őket a játéktérről és annak közvetlen környezetéből
  • biztosítja, hogy jogosulatlan személy ne léphessen a játéktérre
  • jelzi a mérkőzés újraindítását miután az megszakadt
  • a mérkőzésről az illetékes szerv számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt, vagy után történik. Jelentési kötelezettségének a mérkőzés lejátszását követően 24 órán belül kell eleget tennie (ha nincs lehetőség a helyszínen az elektronikus jegyzőkönyvben történő rögzítésre, az érintett csapat vezetőjét tájékoztatni kell a jelentés tartalmáról)

A játékvezető döntései

A játékvezetőnek a játékkal kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései - beleértve, hogy egy gól érvényes vagy nem és a mérkőzés eredményét - véglegesek. A játékvezető csak akkor változtathatja meg egy döntését, ha felismeri, hogy tévedett, vagy ha elfogadja a második játékvezető ez irányú közlését. Ezt azonban csak addig teheti meg, amíg a játék újra nem indult, vagy be nem szüntette a mérkőzést.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A játékvezető nem vonható felelősségre: játékos, vezető vagy néző semmiféle sérüléséért, tulajdonban esett semmiféle kárért, bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény semmiféle veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek.

Ilyen döntés lehet:

  • annak megítélése, hogy a játéktér vagy környezetének állapota, avagy az időjárási körülmények lehetővé teszik-e a mérkőzés lejátszását
  • a mérkőzés beszüntetése bármilyen okból a mérkőzés ideje alatt annak megállapítása, hogy a játéktér felszerelései vagy a labda alkalmas-e.
  • a mérkőzés megállítása vagy továbbengedése nézők beavatkozása, vagy a nézőtéren előforduló bármely probléma esetén
  • a játék megállítása vagy továbbengedése, hogy engedje a sérült játékost eltávolítani a játéktérről ápolás céljából.
  • annak elrendelése, hogy a sérült játékost távolítsák el a játéktérről ápolás céljából
  • annak megengedése vagy megtiltása, hogy egy játékos viselhet-e valamilyen felszerelést
  • annak megengedése vagy megtiltása, hogy bármely személy (ideértve a csapatvezetőket, a játéktérhez tartozó személyeket, biztonsági erőket, fényképészeket vagy a média más képviselőit) tartózkodhat-e a játéktér közelében (amennyiben ez a játékvezető fennhatósága alá tartozik)

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

  • A játékvezető megállíthatja a játékot, ha véleménye szerint a világítás nem elégséges.
  • Ha egy néző megdobja egy tárggyal a játékvezetőt, egy játékost vagy egy csapatvezetőt, akkor az eset súlyosságától függően a játékvezető folytathatja, félbeszakíthatja, vagy beszüntetheti a mérkőzést. Azonban minden esetben jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek.
  • A játékvezető jogosult sárga vagy piros kártya felmutatására a félidei szünetben, a mérkőzés befejezése után, éppen úgy, mint a hosszabbítás alatt és a büntetőpontról végzett rúgások idején, mivel ezekben az időszakokban is a mérkőzés az ő irányítása alatt marad.
  • Ha bármely okból a játékvezető ideiglenesen akadályoztatva van, akkor a játék a második játékvezető felügyelete alatt folytatódhat, amíg a labda játékon kívülre nem kerül.
  • Ha egy néző belefúj egy sípba, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra (pl. egy játékos felveszi a kezébe a labdát, feltételezve, hogy a játékot megállították), akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, és labdaejtéssel újraindítani, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
  • Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, a játékvezetőnek csak akkor kell megállítania a játékot, ha az hatással van a játékra. A játékot labdaejtéssel kell folytatni arról a helyről, ahol a labda a mérkőzés megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
  • Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, és az nincs hatással a játékra, a játékvezetőnek el kell távolíttatnia azt a lehető leggyorsabban.
  • bármely más, a játékszabályokkal vagy a játékvezető azon kötelességeivel összhangban hozott döntés, amely az adott mérkőzésen a nemzeti szövetség (regionális igazgatóság) vagy a liga szabályzataiból ráhárul.

Előnyszabály

A játékvezető alkalmazhat előnyszabályt valahányszor egy szabálysértés vagy szabálytalanság történik.

A játékvezetők a következő körülményeket vegyék figyelembe, amikor eldöntik,

hogy előnyszabályt alkalmaznak, vagy megállítják a játékot:

  • A szabálytalanság súlyosságát. Ha a szabálysértés kiállítást von maga után, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és állítsa ki a játékost, hacsak nincs közvetlen gólszerzési lehetőség.
  • A szabálytalanság helyét: minél közelebb van az ellenfél kapujához, annál eredményesebb lehet.
  • A közvetlen és veszélyes támadás esélyét az ellenfél kapujára.
  • A mérkőzés légkörét.

Az eredeti szabálytalanság büntetéséről a döntést néhány másodpercen belül kell meghozni.

Ha a szabálytalanság figyelmeztetést von maga után, akkor azt a játék következő megszakításánál kell megtenni. Javasolt, hogy a játékvezető állítsa meg a játékot, és közvetlenül ezután figyelmeztesse a játékost.

Ha a következő megszakításnál ELMARAD a figyelmeztetés, akkor ezt már később

nem lehet felmutatni.

Teendők sérülés esetén

A játékvezetőnek ragaszkodnia kell a következő eljáráshoz a sérült játékosokkal

kapcsolatban:

  • ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos csak enyhén sérült, akkor engedje a játék folytatását, amíg a labda játékon kívülre kerül
  • ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos súlyosan sérült, akkor állítsa meg a játékot
  • a játékvezető a sérült játékos megkérdezése után megengedheti egy vagy maximum két orvosnak, hogy a játéktérre lépjen, hogy felbecsülje a sérülést, és intézze a játékos biztonságos és gyors eltávolítását a játéktérről
  • a játékvezetőnek biztosítania kell a sérült játékos biztonságos eltávolítását a játéktérről
  • a játékos nem kezelhető a játéktéren
  • annak a játékosnak, akinek vérző sebe van, el kell hagynia a játékteret.

Nem térhet vissza, amíg a játékvezető nem győződött meg arról, hogy a vérzés elállt.

A játékosoknak nem szabad véres öltözetet viselni

  • miután a játékvezető engedélyezte az orvosoknak a játéktérre lépést, a játékosnak el kell hagynia a játékteret, vagy hordágyon, vagy lábon. Ha a játékos nem engedelmeskedik, akkor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell
  • a sérült játékos csak a mérkőzés újraindítása után térhet vissza a játéktérre, de addig cserejátékossal helyettesíthető
  • a sérült játékos csak a cserezónában jöhet vissza a játéktérre, ha a labda játékban van.

Ha a labda játékon kívül van, akkor a sérült játékos a játéktér bármelyik határvonalán visszatérhet (ha nem helyettesítették cserejátékossal)

  • függetlenül attól, hogy a labda játékban vagy játékon kívül van, csak a játékvezető engedélyezheti egy sérült játékos visszatérését a játéktérre (ha nem helyettesítették cserejátékossal)
  • ha a játék nem más ok miatt állt meg, vagy ha a játékos sérülése nem a játékszabályok megszegésének eredménye, akkor a játékvezetőnek labdaejtéssel kell újraindítania a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt
  • a sérülés miatt elvesztegetett teljes idővel az adott félidő végén meg kell növelni a játékidőt.
  • ha már a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát egy olyan sérült játékosnak, akinek ápolás miatt el kell hagynia a játékteret, akkor a játékvezetőnek akkor kell felmutatnia a kártyát, mielőtt a játékos elhagyja a játékteret.

Ezen szabály alól csak a következők kivételek:

  • a kapus sérülése
  • amikor egy kapus és egy mezőnyjátékos ütközött, és azonnali kezelés szükséges
  • amikor ugyanannak a csapatnak a játékai ütköztek, és azonnali kezelés szükséges
  • amikor súlyos sérülés történt, mint például a játékos lenyelte a nyelvét, agyrázkódást vagy lábtörést szenvedett, stb.

Ugyanazon időpillanatban egynél több szabálytalanság történt

  • Egy csapat két játékosa követ el szabálytalanságot:

– a játékvezetőnek a súlyosabb szabálytalanságot kell büntetnie az azonos időben elkövetett szabálytalanságok közül

– a játékot a súlyosabb szabálytalanságnak megfelelően kell újraindítani

  • Ha különböző csapatok játékosai követnek el szabálytalanságot:

– a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, és labdaejtéssel újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

A síp használata

Szükséges a síp használata:

  • A játék indításához (első és második félidő), gól után.
  • A játék megállításához

– szabadrúgás vagy büntetőrúgás miatt

– a mérkőzés felfüggesztésekor vagy beszüntetésekor

– a félidők végén az időbeszámításnak megfelelően

  • a játék újraindításakor

– szabadrúgásoknál, amikor a megfelelő távolságot megkövetelik

– büntetőrúgásoknál

  • a játék újraindításakor miután megállították

– hogy helytelen viselkedésért sárga vagy piros kártyát osszanak ki

– sérülés miatt

6. szabály - A mérkőzés időtartama

Félidők

A mérkőzés ideje 55 perc, két félidőből áll, amelyekből az első 25 perc a második 30 perces, hacsak a játékvezető és a két csapat kölcsönösen másként nem egyezik meg. Bármely megegyezésnek, amely a játékidőt megváltoztatja (például mindkét félidőt az elégtelen világítás miatt lerövidítik 20 percre), a játék megkezdése előtt kell megtörténnie, és alkalmazkodnia kell a versenyszabályokhoz.

A félidők közötti szünetek

A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez. A félidők közötti szünet nem lehet 5 percnél több.

A félidők közötti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani.

Csak a játékvezető hozzájárulásával lehet a félidők közötti szünet időtartamát megváltoztatni.

Elvesztegetett idő miatti időbeszámítás

Félidőnként minden elvesztegetett időt be lehet számítani. Ilyen esetek:

  • sérült játékos ápolása
  • sérült játékos eltávolítása a játéktérről kezelés céljából
  • időhúzás
  • bármely más ok.

Az elvesztegetett idő beszámítása a játékvezető belátására van bízva.

Büntetőrúgás

Büntetőrúgás végrehajtására vagy megismétlésére bármelyik félidő vége után is időt kell adni a büntetőrúgás befejezéséig.

Félbeszakadt mérkőzés

A félbeszakadt mérkőzést újra kell játszani, hacsak a versenyszabályok másként nem rendelkeznek.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Az elvesztegetett idő beszámítása

A játékban sok megszakítás teljesen természetes (pl. bedobások, kirúgások). Beszámítani csak akkor lehet, ha ezek túlzott késleltetések.

A pótlólagos idő kihirdetése nem mutatja precízen a mérkőzésből hátralevő időt.

Az idő növelhető, ha a játékvezető azt helyénvalónak tartja, de sohasem csökkenthető.

A játékvezetőnek nem szabad ellensúlyoznia az első félidőbéli időmérési hibáját a második félidő hosszának növelésével vagy csökkentésével.

7. szabály - A játék kezdete és újraindítása

Előzetes intézkedések:

Pénzfeldobás során amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon.

A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását.

A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását.

A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek, és a másik kapura támadnak.

A kezdőrúgás

A kezdőrúgás a játék kezdetének vagy újraindításának egy módja:

  • a mérkőzés elején;
  • gól után;
  • a mérkőzés második félidejének elején;
  • esetleges hosszabbítás (kupamérkőzéseken) mindkét felének elején;

Kezdőrúgásból közvetlen gól érhető el.

Végrehajtás:

  • minden játékos a saját térfelén tartózkodik;
  • a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 5 m-re vannak a labdától, amíg az játékban nem kerül;
  • a labda mozdulatlanul áll a kezdőponton;
  • a játékvezető jelt ad;
  • a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre mozdul el;
  • a rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érintette.

Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg.

Szabálysértések – Büntetések:

Ha a kezdőrúgást végző játékos a játékban lévő labdát másodszor érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette: közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (Kivéve, ha a 7.szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.).

A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.

Labdaejtés:

A labdaejtés a játék újraindításának egy módszere, ha a labda még játékban van, és a játékvezető időlegesen meg kívánja állítani a játékot a Játékszabályok más helyén nem említett okból.

Végrehajtás:

A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az a megszakításkor volt. Kivéve, ha az a kapuelőtéren belül történt. Ilyenkor a játékvezető a kapuvonallal párhuzamos, kapuelőteret határoló vonal azon a pontján ejti le a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.

A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri.

Labdaejtésből közvetlenül gól nem érhető el!

Szabálysértések – Büntetések:

A labdaejtést meg kell ismételni, ha:

  • egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért;
  • földre esés után a labda elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékos érintette volna;

Ha a labda a kapuba kerül:

  • ha labdaejtés után a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, kirúgást
  • kell ítélni
  • ha labdaejtés után a labdát közvetlenül a saját kapujukba rúgják, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Bármelyik játékos (beleértve a kapust is) harcolhat a labdáért. A labdaejtésnél nincs elvárás a résztvevő játékosok minimális vagy maximális számára vonatkozóan. A játékvezető nem döntheti el, hogy ki vehet, és ki nem vehet részt a labdaejtésnél.

8. szabály – A labda játékban és játékon kívül

A labda játékon kívül:

A labda játékon kívül van, ha:

  • akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmében áthalad a kapu- vagy oldalvonalon;
  • a játékvezető megszakítja a játékot.

A labda játékon kívül:

A labda minden más esetben játékban van, akkor is, ha:

  • a keresztlécről, valamelyik kapufáról visszapattanva játékban marad;
  • a játéktéren tartózkodó játékvezetőről lepattan.

9. szabály – A gól

Gól elérése:

Gól akkor van, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt, feltéve, hogy a gólt elérő csapat előzően nem követett el szabálytalanságot.

A győztes csapat

Az a csapat a győztes, amely több gólt ért el a mérkőzésen. A mérkőzés döntetlen, ha mindkét csapat egyenlő számú gólt ért el vagy nem esik gól.

Versenyszabályok

Abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy győztest kell hirdetni miután egy mérkőzés vagy egy otthoni és idegenbeli párharc döntetlenre végződött, akkor a győztes csapat meghatározására az egyetlen eljárás, az International Board által jóváhagyott, vagyis:

  • idegenben szerzett gólok szabálya
  • hosszabbítás
  • büntetőpontról végzett rúgások

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Nem gól

Ha a játékvezető gólt jelez mielőtt a labda teljes terjedelmével áthaladt volna a kapuvonalon, és azonnal észleli a hibáját, akkor a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

10. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlenségek

A szabálytalanságok és a sportszerűtlen viselkedés büntetése a következő:

Közvetlen szabadrúgás

Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint gondatlanul, felelőtlenül vagy túlzott mértékű erőbevetéssel:

  • az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni
  • az ellenfelet elgáncsolja, vagy ezt megkísérli
  • nekiugrik az ellenfélnek
  • testtel támadja az ellenfelet
  • az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni
  • az ellenfelet ellöki.
  • lábbal támadja az ellenfelet.

Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét:

  • az ellenfelet visszatartja
  • az ellenfelet leköpi
  • szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust).

A közvetlen szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Büntetőrúgás

Büntetőrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálytalanság valamelyikét egy játékos a saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van.

Közvetett szabadrúgás

Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:

  • hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné
  • a labda korábbi birtoklása után ismét kézzel érinti, mielőtt az más játékost érintett volna
  • kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott
  • kézzel érinti a labdát, ami közvetlenül csapattársa bedobásából jutott hozzá.

Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint:

  • veszélyesen játszik
  • akadályozza az ellenfél mozgását
  • gátolja a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon
  • bármilyen más, a 10. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából.

A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt

(lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Fegyelmezési szankciók

A sárga kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos figyelmeztetésben részesült (időszakos kiállítás). A piros kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost véglegesen kiállítottak. A piros kártyával kiállított játékos az adott mérkőzésen már nem léphet pályára, és ellene fegyelmi vétség miatt, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.

Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.

A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után.

Az a játékos, aki akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő.

Az időszakos kiállítás időtartama 5 perc. Időmérése attól a pillanattól kezdődik, amikor a labda ismételten játékba került az utolsó játékmegszakítást követően! Amennyiben az időszakos kiállítás ideje alatt a játékos csapata gól kap, az időszakos kiállítást letöltöttnek kell tekinteni, és a játékos visszatérhet a pályára. Amennyiben időszakos kiállításra páros (mindkét csapatból érintett játékos) kiállítás miatt kerül sor, úgy az 5 percet mindkét játékosnak le kell töltenie, azaz akkor sem léphetnek pályára az 5 perc letöltéséig, ha a csapatuk időközben gólt kapott.

Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok

Figyelmeztetés jár sárga kártya felmutatásával annak a játékosnak, aki elköveti a következő szabálytalanságok valamelyikét:

  • súlyosan sportszerűtlen magatartás
  • sértő szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik
  • a játékszabályok következetes megsértése
  • a játék újraindításának késleltetése
  • az előírt távolság be nem tartása szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál
  • belépés vagy visszatérés a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül
  • a játéktér szándékos elhagyása a játékvezető engedélye nélkül
  • a kapura törő ellenfél meggátolása gól elérésében szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése, feltéve, ha a cselekmény nem túlzott mértékű erőbevetés alkalmazásával történt
  • az ellenfél meggátolása gól elérésében szándékos labdakezezéssel vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra)
  • Mint cserejátékos csere végrehajtása esetén játéktérre lép, mielőtt a lecserélt játékos elhagyta volna a játékteret, illetve nem a cserezónában lép pályára. Mint lecserélt játékos nem a kijelölt helyen hagyja el a játékteret.

Egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékosnak is figyelmeztetés jár a sárga kártya felmutatásával, ha elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét:

  • súlyos sportszerűtlen magatartás
  • sértő szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik
  • a játék újraindításának késleltetése

A felsorolt szabálytalanságok elkövetése esetén a sárga kártyás figyelmeztetés 5 perces időszakos kiállítást von maga után.

Jelzése: a sárga kártya felmutatását követően a játékvezető karjának magasba emelése és öt ujjának jól látható bemutatása.

Végleges kiállítással járó szabálytalanságok

Kiállítandó az a játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos, aki elköveti a következő szabálytalanságok valamelyikét:

  • súlyos szabálytalanság
  • erőszakos cselekedet
  • az ellenfél vagy bármely más személy leköpése
  • goromba, durva vagy sértő kifejezések illetve mozdulatok használata
  • ugyanazon a mérkőzésen egy második figyelmeztetés megkapása, ha az előző figyelmeztetés 5 perces időszakos kiállítás volt

A játékosnak, a cserejátékosnak vagy a lecserélt játékosnak, ha kiállították, el kell hagynia a játéktér környékét.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

A szabálytalanság alapfeltételei

A következő feltételeknek kell teljesülnie a szabálytalansághoz:

  • egy játékos követi el
  • a játéktéren történik
  • akkor történik, amikor a labda játékban van.

Ha a játékvezető egy olyan szabálytalanság miatt állítja meg a játékot, amely a játéktéren kívül történik (amikor a labda játékban van), a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

Gondatlanság, felelőtlenség, túlzott mértékű erőbevetés

A „gondatlan” azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság.

  • Ha egy szabálytalanságot gondatlannak ítélnek meg, akkor további fegyelmezés nem szükséges.

A „felelőtlen” azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit.

  • Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor sárga lappal figyelmeztetni kell.

Az „túlzott mértékű erőbevetés” azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a

szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz.

  • Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor piros lappal ki kell állítani.

Az ellenfél támadása testtel

Az ellenfél támadása testtel egy harc a területért a kar és a könyök használata nélkül, amikor a labda megjátszható közelségben van. Az ellenfél támadása testtel szabálytalan, ha az

  • gondatlan
  • felelőtlen
  • túlzott mértékű erőbevetéssel történik.

Az ellenfél visszatartása

Az ellenfél visszatartása azt a cselekményt fedi, amikor a keze, karja vagy a teste használatával valaki ellenfelét a mozgásában gátolja.

Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy korán avatkozzanak közbe, és megfelelően kezeljék az ellenfél visszatartásának szabálytalanságát különösen a büntetőterületen belül a szögletrúgásoknál és a szabadrúgásoknál.

Az ilyen helyzetek kezelése:

  • a játékvezető szólítsa fel azt a játékost, aki visszatartja ellenfelét, mielőtt a labda játékba kerül
  • figyelmeztesse azt a játékost, aki folytatja a visszatartást mielőtt a labda játékba kerül
  • ítéljen közvetlen szabadrúgást vagy büntetőrúgást, és figyelmeztesse a játékost, ha ez akkor történik, amikor a labda játékban van.

Ha egy védő a támadót a büntetőterületen kívül kezdi visszatartani, de a visszatartást a büntetőterületen belül is folytatja, akkor a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie.

Fegyelmezési szankciók

  • Sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell a játékost, amikor azért tartja vissza ellenfelét, hogy gátolja abban, hogy megszerezze a labdát, vagy előnyös helyzetbe kerüljön.
  • Időszakos 5 perces kiállítással kell büntetni azt a játékost, aki az ellenfele visszatartásával nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg.

A játék újraindítása

Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással, ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt.

A labda kezezése

A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával. A játékvezető a következőket vegye figyelembe:

  • a kéz mozog a labda felé (nem a labda a kéz felé)
  • az ellenfél és a labda közötti távolság (váratlan labda)
  • a kéz helyzete nem szükségszerűen jelenti, hogy ez egy szabálysértés
  • a labda érintése egy kézben lévő tárggyal (ruházat, sípcsontvédő) szabálysértésnek számít
  • a labda megdobása egy tárggyal (egy cipő, sípcsontvédő, stb.) szabálysértésnek számít.

Fegyelmezési szankciók

Vannak körülmények, amikor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés szükséges, amikor egy játékos szándékosan kezezi a labdát. Például, amikor egy játékos

  • szándékosan kezezi a labdát, hogy ellenfelét meggátolja, hogy a birtokába kerüljön a labda
  • a labda szándékos kezezésével kísérel meg gólt elérni. Időszakos 5 perces kiállítással kell büntetni azt a játékost, aki a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés nem abból a cselekedetből fakad, hogy a játékos szándékosan kezezi a labdát, hanem abból az elfogadhatatlan és sportszerűtlen beavatkozásból, amely egy gól elérését akadályozza meg.

A játék újraindítása

Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással.

A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett szabadrúgást von maga után.

A kapusok szabálytalanságai

Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát

  • amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van
  • amíg a labdát a kinyújtott, nyitott kezén tartja
  • amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe.

Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust.

A következő esetekben nem megengedett, hogy a kapus a saját büntetőterületén belül a kezével érintse a labdát:

  • ha miután kiengedte a birtokából, ismét kezezi a labdát mielőtt bármely más játékos érintette volna:

– Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után.

– A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja

azt.

  • ha kézzel érinti a labdát, miután azt egy játékostársa szándékosan hozzárúgta
  • ha kézzel érinti a labdát, miután azt közvetlenül az egyik játékostársa bedobása után kapta.

A játék újraindítása

Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

A kapusok elleni szabálytalanságok

  • Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától.
  • Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik.
  • Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor.

Veszélyes játék

A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is): Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt.

Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre.

A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között. Ha van testi érintkezés, akkor a cselekvés egy közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő szabálytalansággá válik. Ha van testi érintkezés, akkor alaposan fontolja meg a játékvezető azt, hogy nagy valószínűséggel elkövettek sportszerűtlenséget is.

Veszélyes játéknak minősül a becsúszó szerelés illetve annak kísérlete, melynek alkalmazása nem megengedett, elkövetése szabálytalanságnak minősül, és közvetlen szabadrúgással vagy büntető rúgással (ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt) kell szankcionálni.

Nem minősül becsúszó szerelésnek a labda becsúszva történő megtartása, pályán tartása, továbbá kapuba juttatása.

Fegyelmezési szankciók

  • Ha egy játékos egy „normális” ütközet során játszik veszélyesen, akkor a játékvezető ne alkalmazzon fegyelmezést. Ha a cselekményben benne van a sérülés nyilvánvaló kockázata, akkor a játékvezető figyelmeztesse a játékost.
  • Ha a játékos a veszélyes játékával egy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a játékvezető részesítse sárga lapos figyelmeztetéssel 5 perces időszakos kiállításban.

A játék újraindítása

Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha van érintkezés, akkor egy más szabálytalanságot követtek el, és közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő.

Az ellenfél mozgásának akadályozása

Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs.

Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren, az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni.

A labda fedezése megengedett. Az a játékos, aki taktikai okból megy az ellenfele és a labda közé, egészen addig nem követ el szabálytalanságot, amíg a labdát megjátszható közelségen belül tartja, és a karjával vagy testével nem tartja távol ellenfelét. Ha a labda megjátszható közelségben van, akkor az ellenfele a játékost testtel sportszerűen támadhatja.

A játék újraindításának késleltetése a kártya felmutatása miatt

Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte.

Figyelmeztetés sportszerűtlen magatartásért

Különböző körülmények esetén lehet a játékost sportszerűtlen magatartásért sárga lappal figyelmeztetni. Például, ha egy játékos

  • a közvetlen szabadrúgást maga után vonó 7 szabálytalanság valamelyikét felelőtlenül követi el
  • taktikai okból szabálysértést követ el, hogy egy ígéretes akciót megakadályozzon vagy szétdaraboljon
  • taktikai okból visszatartja ellenfelét, hogy elhúzza őt a labdától, vagy megakadályozza abban, hogy a labdát megszerezze
  • kezezi a labdát, hogy ezzel megakadályozza az ellenfelét, hogy a labdát birtokába vegye, vagy egy támadás kifejlődjék (kivéve a saját büntetőterületén lévő kapust)
  • kezezi a labdát, hogy megpróbáljon gólt elérni (függetlenül attól, hogy sikerült-e a próbálkozása vagy nem)
  • megpróbálja becsapni a játékvezetőt azzal, hogy sérülést színlel, vagy tetteti, hogy szabálytalankodtak ellene (szimulálás)
  • a játék folyamán a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal
  • cselekedete a játék iránti tisztelet hiányát mutatja
  • megjátssza a labdát, miközben lesétál a játéktérről, miután engedélyezték neki a játéktér elhagyását
  • szavakkal zavarja ellenfelét a játék folyamán vagy az újraindításakor
  • nem engedélyezett jeleket helyez a játéktérre
  • szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 10. szabály betűjét és szellemét.

A játék közvetett szabadrúgással indul újra.

  • szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy a szabály kijátszásával, a szabadrúgás végrehajtása során a kapusához játssza a labdát. A játékos figyelmeztetése után a szabadrúgást meg kell ismételni.

A gól ünneplése

Megengedhető, hogy a gólt elérő játékos kimutassa örömét, de az ünneplés nem lehet túlzott.

A gól indokolt ünneplése megengedett, de nem támogatandó a megkoreografált gólöröm gyakorlata, amely túlzott időhúzást eredményez, és a játékvezetőket utasítást kapnak, hogy az ilyen esetekben avatkozzanak közbe.

A játékost figyelmeztetni kell, ha

  • a játékvezető véleménye szerint olyan gesztusokat tesz, amely provokatív,gúnyolódó vagy indulatokat szító
  • az elválasztó korlátra (kerítésre, palánkra) mászással ünnepli a gólt
  • a fején keresztülhúzza a mezét, vagy a mezével elfedi a fejét
  • a gól ünneplésekor maszkkal vagy más, hasonló tárggyal eltakarja a fejét vagy az arcát.

A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges.

A gólörömmel kapcsolatban a játékvezetőktől elvárjuk, hogy a megelőzés és a józanész gyakorlatát kövessék.

Szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozás

Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki tiltakozik (szóban vagy másként) a játékvezető ítélete ellen.

A csapatkapitánynak, noha felelős csapatának magatartásáért, a játékszabályok

szerint nincsenek különleges jogai.

A játék újraindításának késleltetése

A játékvezetőknek figyelmeztetni kell azon játékosokat, akik késleltetik különböző

eljárásokkal a játék újraindítását, mint például

  • rossz helyről végzi el a szabadrúgást azzal a céllal, hogy a játékvezető megismételtesse
  • bedobáshoz készülődik, majd átengedi a dobást egy csapattársának
  • amikor a játékvezető megállítja a játékot, elrúgja, vagy elviszi a labdát
  • túl sokat késlekedik a szabadrúgás vagy bedobás elvégzésével
  • amikor lecserélik, késlekedik a játéktér elhagyásával.
  • összetűzést idéz elő úgy, hogy szándékosan megérinti a labdát, miután a játékvezető a játékot megállította.

Sorozatosan szabálytalankodó játékosok

A játékvezetőknek mindenkor fel kell készülni azokra a játékosokra, akik következetesen megsértik a szabályokat. Különösen azt kell felismerniük, amikor a játékos különböző szabálytalanságokat követ el. Ilyenkor is sárga lappal figyelmeztetni kell, mert következetesen megsérti a szabályokat.

Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a „következetesség” vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki – ez teljesen elbírálás kérdése, amellyel a játék hatékony irányítását kell elérni.

Súlyos szabálytalanság

Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van.

Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni.

Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. A súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre.

A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost piros lappal ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd

11. szabály – A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt).

Erőszakos cselekedet

Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben.

Akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz. Erőszakos cselekedet történhet akár a játéktéren, akár annak határain kívül, amikor a labda játékban vagy játékon kívül van.

Az erőszakos cselekedet esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezetőnek akkor kell piros lappal kiállítania az erőszakos cselekedetben vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül.

Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Piors lappal ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes.

A játék újraindítása

Ha a labda játékon kívül volt, akkor a játék az előző ítéletnek megfelelően indul

újra.

Ha a labda játékban volt, és a szabálytalanság a játéktéren kívül történt:

  • ha a játékos már a játéktéren kívül volt, és ott követi el a szabálytalanságot, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt
  • ha a játékos elhagyja a játékteret, hogy elkövesse a szabálytalanságot, akkor a játék közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékban volt, és a szabálytalanság a játéktéren történt:

  • egy ellenféllel szemben, akkor a játék közvetlen szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt))
  • egy csapattárssal szemben, akkor a játék közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)
  • egy cserejátékossal vagy lecserélt játékossal szemben, akkor a játék közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)
  • a játékvezetővel szemben, akkor a játék közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)
  • egy más személlyel szemben, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

Szabálytalanságok, amelyeknél dobnak egy tárgyat (vagy a labdát)

Amikor a labda játékban van, és egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos felelőtlenül dob egy tárgyat az ellenfeléhez vagy más személyhez, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és figyelmeztesse a játékost, cserejátékost vagy a lecserélt játékost.

Amikor a labda játékban van, és egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos túlzott mértékű erőbevetéssel dob egy tárgyat az ellenfeléhez vagy más személyhez, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és erőszakos cselekedetért piros lappal állítsa ki a játékost, cserejátékost vagy a lecserélt játékost.

A játék újraindítása

  • ha egy játékos a saját büntetőterületén belül áll, és a büntetőterületen kívül álló ellenfeléhez dob egy tárgyat, akkor a játékvezető az ellenfél csapata javára megítélt közvetlen szabadrúgással indítsa újra a játékot arról a helyről, ahol eltalálta, vagy eltalálta volna ellenfelét
  • ha egy játékos a saját büntetőterületén kívül áll, és a büntetőterületen belül álló ellenfeléhez dob egy tárgyat, akkor a játékvezető büntetőrúgással indítsa újra a játékot
  • ha egy játékos a játéktéren belül áll, és a játéktéren kívül álló bármely személyhez dob egy tárgyat, akkor a játékvezető közvetett szabadrúgással indítsa újra a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)
  • ha egy játékos a játéktéren kívül áll, és a játéktéren belül álló ellenfeléhez dob egy tárgyat, akkor a játékvezető az ellenfél csapata javára megítélt közvetlen szabadrúgással indítsa újra a játékot arról a helyről, ahol eltalálta, vagy eltalálta volna ellenfelét vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt)
  • ha egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékos a játéktéren kívül áll, és a játéktéren belül álló ellenfeléhez dob egy tárgyat, akkor a játékvezető az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással indítsa újra a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Gól vagy nyilvánvaló gólhelyzetet megsemmisítése

Kiállításos szabálytalanság foglalkozik azzal, hogy ha valaki meggátolja ellenfelének a nyilvánvaló gólszerzési lehetőségét. Ez a szabálytalanság nem szükségszerűen a büntetőterületen belül történik meg. Ha a játékvezető előnyszabályt alkalmaz egy nyilvánvaló gólhelyzetben, és közvetlenül gólt érnek el, annak ellenére, hogy az ellenfél kezezte a labdát vagy szabálytalankodott ellenfelével, akkor a játékos figyelmeztethető.

A játékvezetők a következő körülményeket vegyék figyelembe, amikor arról döntenek, hogy kiállítanak-e egy játékost gól vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítéséért:

  • a szabálytalanság és a kapu közötti távolság
  • a labda megtartásának vagy megszerzésének valószínűsége
  • a játék iránya
  • a védők elhelyezkedése és száma
  • az ellenfél nyilvánvaló gólszerzési lehetőségét megsemmisítő szabálytalanság lehet olyan, amiért közvetlen, vagy olyan, amiért közvetett szabadrúgás jár.

11. szabály – Szabadrúgások

A szabadrúgás közvetlen vagy közvetett lehet. Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás levégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos csak akkor érintheti ismét a labdát, ha az egy másik játékost is érintett.

A közvetlen szabadrúgás

A labda a kapuba kerül

  • Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes.
  • Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.

A közvetett szabadrúgás

Jelzés

A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került.

A labda a kapuba kerül

Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül.

  • Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik.
  • Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára.

Végrehajtás

Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos addig nem érintheti ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.

A szabadrúgás helye

Szabadrúgás a büntetőterületen

Közvetlen vagy közvetett szabadrúgás a védőcsapat javára:

  • Az ellenfél minden játékosának legalább 5 méterre kell lennie a labdától.
  • Az ellenfél minden játékosának a büntetőterületen kívül kell lenni, amíg a labda játékba nem kerül.
  • A labda akkor van játékban, ha közvetlenül a büntetőterületen kívülre rúgták.
  • A büntetőterületen megítélt szabadrúgás a büntetőterület bármely pontjáról elvégezhető.

Közvetett szabadrúgás a támadócsapat javára:

  • Az ellenfél minden játékosának legalább 5 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül, kivéve, ha a kapuvonalukon a kapufák között helyezkednek el.
  • A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult.
  • A büntetőterületen megítélt szabadrúgást a büntetőterületet határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kell elvégezni, amelyik a legközelebb esik a szabálysértés helyéhez.

Szabadrúgás a büntetőterületen kívül

  • Az ellenfél minden játékosának legalább 5 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül.
  • A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult.
  • A szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálysértés történt, vagy arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a szabálysértést elkövették (a szabálysértésnek megfelelően).

Szabálysértések és büntetések

Ha szabadrúgás elvégzésénél az ellenfél az előírt távolságnál közelebb van a labdához:

  • a szabadrúgást meg kell ismételni.

Ha a védőcsapat szabadrúgást végez a büntetőterületén, és a labda nem kerül közvetlenül játékba:

  • a szabadrúgást meg kell ismételni.

Mezőnyjátékos által végzett szabadrúgás

Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)

Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye)
  • büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a szabadrúgást végző játékos büntetőterületén történt.

Kapus által végzett szabadrúgás

Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az

más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • meg kell ismételni a szabadrúgást, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén belül történt (ismétlődés esetén a kapust sárga lapos figyelmeztetésben kell részesíteni!)

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Végrehajtás

A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták, és elmozdul. A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy lábbal vagy két lábbal egyszerre felemelik.

A szabadrúgás elvégzése közben az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, ha a játékvezető véleménye szerint a cselezés egy sportszerűtlen magatartásnak tekinthető, akkor a játékost figyelmeztetni kell.

Ha egy játékos a szabadrúgás elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

A közvetett szabadrúgás elvégzését meg kell ismételni, ha a játékvezető nem emeli fel a karját, hogy jelezze, hogy a rúgás közvetett, és a labdát közvetlenül a kapuba rúgják. A játékvezető hibája az eredeti közvetett szabadrúgást nem érvényteleníti.

Távolság

Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labdához 5 m-nél közelebb lévő ellenfél közbeavatkozik, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labda közelében lévő ellenfél szándékosan akadályozza a szabadrúgás elvégzésében, akkor a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell a játékost a játék újraindításának késleltetéséért.

Ha a védőcsapat szabadrúgást végez el a saját büntetőterületén, és az ellenfél egy vagy több játékosa a büntetőterületen belül marad, mert a védő úgy határozott, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és az ellenfélnek nem volt ideje elhagyni a büntetőterületet, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

12. szabály – A büntetőrúgás

Büntetőrúgás jár az ellen a csapat ellen, amely elköveti a közvetlen szabadrúgást maga után vonó tíz szabálytalanság valamelyikét a saját büntetőterületén amikor a labda játékban van. Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Büntetőrúgás végrehajtására a félidők vagy a hosszabbítások (kupamérkőzés) bármelyik félidejének vége után is időt kell adni.

Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el.

Büntetőrúgás végrehajtására a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni.

A labda és a játékosok helyzete

A labdát:

  • a büntetőpontra kell helyezni.

A büntetőrúgást végrehajtó játékost:

  • egyértelműen azonosítani kell.

A védőcsapat kapusának:

  • a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben kell maradnia a rúgás elvégzéséig

A többi játékosnak:

  • a játéktéren, a kaputól számítva 9 méteren kívül kell elhelyezkednie

Végrehajtás

  • Miután minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik, a játékvezető jelt ad a büntetőrúgás végrehajtására
  • A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia.
  • Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.
  • A labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előre elmozdult.

A rendes játékidőben, az első vagy a második félidő végén meghosszabbított időben rúgott vagy megismételt büntető esetén gólt kell ítélni, ha a labda, mielőtt áthaladt volna a kapufák között és a keresztléc alatt:

  • érinti a kapufát (kapufákat), a keresztlécet vagy a kapust.

A játékvezető dönti el, mikor tekintendő a büntetőrúgás végrehajtottnak.

Szabálysértések és büntetések

Amikor a játékvezető jelt ad egy büntetőrúgás végrehajtására és mielőtt a labda játékba kerül:

Ha a büntetőrúgást végző játékos sérti meg a játékszabályokat:

  • A játékvezető engedi a rúgás elvégzését.
  • Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni.
  • Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt.

Ha a kapus sérti meg a játékszabályokat:

  • A játékvezető engedi a rúgás elvégzését.
  • Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni.
  • Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni.

Ha a rúgást végző játékos csapattársa sérti meg a játékszabályokat:

  • A játékvezető engedi a rúgás elvégzését.
  • Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni.
  • Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt.

Ha a kapus csapattársa sérti meg a játékszabályokat:

  • A játékvezető engedi a rúgás elvégzését.
  • Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni.
  • Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni.

Ha mindkét csapat játékosa sérti meg a játékszabályokat:

  • A rúgást meg kell ismételni.

A büntető elvégzése után:

A rúgó játékos (nem kézzel) újra érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett

volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

A rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost

érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Az előrehaladó labdát külső személy érinti:

  • A rúgást meg kell ismételni.

A labda a keresztlécről, a kapufáról vagy a kapusról a játéktérre pattan, és ekkor érinti külső személy:

  • a játékvezető megállítja a játékot
  • a játék labdaejtéssel folytatódik arról a helyről, ahol az érintés történt. Kivéve akkor, ha a büntetőterületen belül érintette a külső személyt, mert ebben az esetben a játékvezető a büntetőterületet határoló, kapuvonallal párhuzamosvonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Végrehajtás

A büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, a rúgás közbeni a cselezés, ha már a nekifutást befejezte, az már a 12. szabály megsértésének, és sportszerűtlen magatartási cselekedetnek tekintendő, amiért a játékost figyelmeztetni kell.

Felkészülés a büntetőrúgásra

A büntetőrúgás elvégzése előtt a következő követelményeket kell a játékvezetőnek ellenőriznie:

  • azonosították a rúgó játékost
  • a labdát megfelelően a büntetőpontra helyezték
  • a kapus a kapuvonalon a kapufák között arccal a rúgó játékos felé van
  • a vétkes csapat játékosai és a kapus csapattársai a kaputól legalább 9 méterre tartózkodnak.

13. szabály – A bedobás, oldalberúgás

A bedobás vagy oldalberúgás a játék újrakezdésének egyik módja. Bedobásból, oldalberúgásból közvetlenül nem érhető el gól.

Bedobás, oldalberúgás ítélendő annak a csapatnak a javára, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát, amikor a labda akár a földön akár a levegőben teljes terjedelmével keresztezte az oldalvonalat.

Végrehajtás

A labda elengedésének pillanatában a dobó -rúgó játékosnak:

  • arccal a játéktér felé kell fordulnia
  • mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt
  • két kezével tartja a labdát
  • a labdát hátulról, a feje felett hozza előre
  • a labdát azon a ponton juttatja be, ahol az elhagyta a játékteret.

A bedobást az oldalvonalra, vagy azon kívülre helyezve rúgással is játékba lehet hozni.

Az oldalberúgás végrehajtása során a labdának mozdulatlanul kell állnia az oldalvonalon, vagy az oldalvonalon kívül (attól legfeljebb 0,5 méterre)

Minden ellenfél játékosnak a dobás, illetve rúgás helyétől legalább 3 méterre kell állnia.

A labda játékban van, amikor bekerül a játéktérre.

A labda bejutása után a dobó, illetve rúgó játékosnak nem szabad a labdát ismét érintenie, mielőtt az más játékost érintett volna.

Szabálysértések és büntetések

A mezőnyjátékos végzi el a bedobást, illetve oldalberúgást:

Ha a labda játékba kerül, és a bedobó, illetve rúgó játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékba kerül és a dobó illetve rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a dobást végző játékos büntetőterületén történt.

A kapus végzi el a bedobást, oldalberúgást:

Amikor a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Amikor a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha az ellenfél sportszerűtlenül zavarja, vagy akadályozza a dobó, illetve rúgó játékost:

  • sportszerűtlen magatartás miatt figyelmeztetés jár neki, ismételt esetben sárga lapos figyelmeztetés.

E szabály más megsértése esetén:

  • a bedobást, illetve oldalberúgást az ellenfél végzi el.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Végrehajtás – szabálysértések

Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az ellenfelek nem lehetnek 3 m-nél közelebb ahhoz a ponthoz, ahol a bedobást, oldalberúgást elvégzik. Ahol szükséges, ott a játékvezetőnek fel kell szólítania a bedobás előtt az ezen a távolságon belül tartózkodó játékosokat, és figyelmeztetnie azt a játékost, aki azután nem tartja be a megfelelő távolságot. A játék bedobással indul újra.

Ha egy játékos a bedobás, oldalberúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekidobja, vagy nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy újra megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

Ha a labda a bedobásból, vagy oldalberúgásból közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, akkor kirúgást kell ítélnie a játékvezetőnek. Ha a labda a bedobásból, vagy oldalberúgásból közvetlenül a bedobást/ rúgást végző csapat kapujába kerül, akkor szögletrúgást kell ítélnie a játékvezetőnek.

Ha a labda a földet éri mielőtt bekerül a játéktérre, akkor ugyanaz a csapat végzi el ismét a bedobást, vagy oldalberúgást ugyanarról a helyről, feltéve, hogy a bedobás a szabályos volt. Ha a bedobás, vagy oldalberúgás nem volt szabályos, akkor az ellenfél végzi el.

14. szabály – A kirúgás

A kirúgás a játék újrakezdésének egyik módja. Kirúgásból közvetlen gól érhető el az ellenféllel szemben.

Kirúgást akkor kell ítélni, amikor a labda utoljára támadójátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 9. szabály értelmében.

Végrehajtás

  • A kirúgást a védőcsapat bármelyik játékosa a büntetőterület bármelyik pontjáról elvégezheti.
  • Az ellenfél játékosai a büntetőterületen kívül helyezkednek el, amíg a labdajátékba nem kerül.
  • A rúgó játékosnak nem szabad megjátszania ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.
  • A labda akkor van játékban, ha elrúgták, és közvetlenül kikerül a büntetőterületről.

Szabálysértések és büntetések

Ha a labda nem került játékba, azaz nem került ki közvetlenül a büntetőterületről:

  • a kirúgást meg kell ismételni.

A kirúgást mezőnyjátékos végzi el:

Ha a labda játékba kerül és a kirúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a

labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékba kerül, és a rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a kirúgást végző játékos büntetőterületén történt.

A kirúgást a kapus végzi el:

Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Amikor a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

E szabály más megsértése esetén:

  • a kirúgást meg kell ismételni.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Végrehajtások – Szabálysértések

Ha egy játékos, aki szabályosan végzi el a kirúgást, szándékosan másodszor megjátssza a labdát, miután az elhagyta a büntetőterületet, és mielőtt más játékos érintette volna, akkor közvetett szabadrúgás ítélendő az ellenfél csapata javára arról a helyről, ahol a második érintés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Azonban, ha a játékos kézzel érinti a labdát, akkor közvetlen szabadrúgással kell büntetni, és szükség esetén még fegyelmezési szankcióval is. Ha egy védő szabálytalanságot követ el egy olyan ellenféllel szemben, aki a labda játékba kerülése előtt belépett a büntetőterületre, akkor a kirúgást meg kell ismételni, és a szabálytalanság természetétől függően a védő sárga lappal figyelmeztethető.

15. szabály – A szögletrúgás

A szögletrúgás a játék újrakezdésének egyik módja.

Szögletrúgást akkor kell ítélni, amikor a labda utoljára védőjátékost vagy kapust érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 9. szabály értelmében.

Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el az ellenféllel szemben.

Végrehajtás

  • A labdát azon kapuvonal és az oldalvonal metszéspontjára kell helyezni,amelyik közelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a labda keresztezte a kapuvonalat.
  • Az ellenfél játékosainak a sarokponttól 5 méter távolságban kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül.
  • A rúgást a támadócsapat egyik játékosának kell elvégezni.
  • A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult.
  • A szögletrúgást végző játékosnak nem szabad ismét megjátszania a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.

Szabálysértések és büntetések

Nem a kapus által végrehajtott szögletrúgás esetén

Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a rúgást végző játékos büntetőterületén történt.

A szögletrúgást a kapus végzi el:

Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).
  • ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

E szabály más megsértése esetén:

  • a szögletrúgást meg kell ismételni.

A játékszabályok értelmezése és útmutatások a játékvezetők részére:

Végrehajtások - Szabálysértések

Az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re kell maradniuk a sarokponttól amíg a labda játékba kerül (a játéktéren kívül használható egy nem kötelező jel). A játékvezetőnek a szögletrúgás elvégzése előtt fel kell szólítania az ezen a távolságon belül lévő játékosokat, ha szükséges, és sárga lappal figyelmeztetnie azt a játékost, aki azután nem tartja be a megfelelő távolságot.

Ha a rúgó játékos másodszor érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a második érintés történt (lásd 11. szabály – A szabadrúgás helye).

Ha egy játékos a szögletrúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy ismét megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.

A labdát a kapuvonal és az oldalvonal metszéspontjára kell elhelyezni, és akkor kerül játékba, amikor elrúgták.